Adótitok az az információ, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igénylésből mekkora a legnagyobb egyedi társasági igény. A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát nem hajlandó általános részleteket elárulni az idei évtől bevezetett intézkedésről, ami rendkívül előnyös az adóoptimalizálásban gondolkodó cégek számára. Az offshore-botrány miatt azonban változhat a széljárás.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.
A kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés megszavazta az Államháztartásról szóló törvény módosítását, amelyet még Lázár János terjesztett a parlament elé egy hónappal ezelőtt. A módosítás lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Ezzel a költségvetés módosításának folyamata kevésbé lesz átlátható.
Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint bezártak minden kiskaput a növekedési adóhitel szabályozásában, ezért adókikerülésre nem alkalmazhatják ezt az új eszközt a Magyarországon működő cégek. A tárca Portfolio-nak küldött válaszával azonban nem tudta eloszlatni azokat a sejtéseket, miszerint az adóhitel-igénylés jelentős része csupán egyetlen céghez köthető. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a kormány ismét a szelektív törvényalkotást valósítja meg, hasonlóan például a különadókhoz, csak ez esetben nem büntetőjellegű intézkedésről van szó, hanem helyzetbe hozó lépésről.
Lázár János egy hete érdekes törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, ami alapvetően forgatja fel az aktuális költségvetések év közbeni módosítását. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a módosítás hátteréről. Tessenek kapaszkodni!
Pénteken felettébb érdekes törvénymódosító javaslatot nyújtott be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amit a Napi.hu szúrt ki. A kormány ezzel ugyanis az Államháztartásról szóló törvényt módosítja, mozgásteret biztosítva saját magának, hogy gyakorlatilag bármilyen célra költhessen. A történet további érdekessége, hogy nem az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter terjesztette be a módosítást, és a portál információi szerint az NGM-ben nem lelkesednek a javaslatért.
2015-ben olyat éltek át az állami fenntartású kórházak, amit talán még soha: lefeleződött az adósságállományuk egyedi kormányzati intézkedések miatt. A kórházi tartozások csökkenése azonban nem tud hosszú távon fennmaradni, az intézmények a jelenlegi finanszírozási körülmények között újratermelik az adósságot. És ezen a kormányzati fejlesztési százmilliárdok sem segítenek, ennél durvább lépések szükségesek.
Alapvető adatok nem állnak rendelkezésre a magyar egészségügyben a megalapozott döntésekhez, az egészségügy átalakítását célzó eddigi kísérletek a politikai akarat hiánya miatt haltak el - véli Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A Portfolio-nak adott interjújában az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék vezetője azt is elmondta: rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék, szükség van a változásokra az egészségügyben, a döntéshozóknak pedig egy hosszútávú egészségügyi fejlesztési stratégiát kellene kidolgozniuk. Meglátása szerint a magasabb orvosi, szakdolgozói fizetéseken keresztül először pénzt kell tenni a rendszerbe, de nem önmagában a pénz a lényeg.
Első ránézésre rendkívül ügyes kommunikációs trükknek tűnik Varga Mihály keddi bejelentése a nullás költségvetésről. Ezzel a határozott elköteleződéssel ugyanis a hitelminősítőket is leveheti a kormány a lábáról, annak ellenére, hogy fontos részleteket nem árult el még legújabb tervéről a kormány. A javuló államháztartási folyamatok mellett nem is tűnik elérhetetlennek a miniszterelnök nagy terve, azonban a kabinet eddigi ígéretei és a 2018-as választások közeledte épp a nullás költségvetés ellen hat. A jelenlegi gazdasági környezetben viszont indokolt lehet a nullás költségvetés felé történő haladás és a nagyobb szigor, így a kormány legújabb szándéka ebből a szempontból üdvözlendő.
A kormány nem állt még elő saját hatástanulmányával a családok otthonteremtési kedvezményével és az újlakások áfa-kulcsának csökkentésével kapcsolatban, a számításokat azonban elvégezték a kormány helyett. A Költségvetési Felelősségi Intézet friss számításai szerint a szakemberhiány miatt éves szinten 20 ezerrel épülhet több újlakás az intézkedéscsomag hatására, ám ezt is csak 2019-re érhetjük el. 2020-ra a program nettó módon 110 milliárd forinttal rontja az egyenleget és növelni fogja hosszú távon az államadósságot is. Mindezek mellett arra is figyelmeztetnek, hogy a csomag egy ingatlanpiaci buborékot okozhat, egyre több spekulatív befektető jelenhet meg ugyanis a piacon.
Nincs áfacsökkentés politikai üzengetés nélkül - ez egy örök ökölszabály idehaza. Most épp az új lakások áfacsökkentése miatt kellett a kormány illetékesének valamit mindenképpen mondania.
Akik nem ingatlanvásárlásba vágnak bele, hanem egyenesen építkezésbe, azok akár további 5 millió forintos állami támogatásban is részesülhetnek idén januártól a kibővített családok otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellett. Az új, adó-visszatérítési támogatásnak nevezett kormányzati intézkedésnek van azonban egy érdekes eleme, amit most helyre rakunk a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségével.
Szerdán fontos adatokat tudtunk meg a 2015-ös államháztartásról. Ezek szerint a tervezett 2,4%-os hiánynál jobb, 2% körül alakulhatott a deficit tavaly. Értékelésünk szerint még ennél is jobb lehetett volna az egyenleg, azonban a kormány az év végén valóságos pénzszórást rendezett az uniós projektek esetében az állami büdzsé terhére. Ennek akár gazdaságélénkítő hatása is lehetett.
Szerda reggel a költségvetés kedvező folyamatait foglalta össze Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Banai Péter Benő államtitkár. Ezek szerint tavaly a GDP-arányos deficit 2% körül lehetett és az államadósság is csökkent. Azt azonban továbbra sem mondja meg az NGM, hogy mennyibe kerülhet az új otthonteremtési program az államnak.
Több százezer családot érinthet az új otthonteremtési program - jelentették be legutóbbi tájékoztatójukon a kormány illetékes államtitkárai. Itt azonban az is rögtön kiderült, hogy e mögött részletes háttérszámítások nincsenek, a pontos költségvetési fedezet sem ismert. A tájékoztatón mindemellett fontos, eddig nem hallott részletek is elhangzottak az új ingatlant építők áfa-visszaigénylésével kapcsolatban is.
Az idei költségvetési hiánycél könnyedén teljesülni fog, még úgy is, hogy nem folyik be a vagyonértékesítésből előirányzott jelentős bevétel - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azonban óvatosságra int mindenkit, mivel a kormánynak az államadósságra is ugyanúgy figyelnie kell, és az adósságcsökkentést jelenleg kihívások övezik. Az államtitkár arról is beszélt, hogy történtek már nyár óta olyan adóintézkedések, amelyek az eredeti számokhoz képest adóbevétel-kieséssel járnak 2016-ban. Ezen kívül a kormány vizsgál néhány területet, ahol intézkedéseket hozhat a gazdaság élénkítése érdekében, így például a lakásépítések esetében. Az interjúból az is kiderül, hogy jövőre is az új költségvetés korai elfogadására készül a kormány.
Az idei költségvetési hiánycél teljesítésével nem lesz gond és a további években is teljesülhet a hiánypálya. Az államadósság idén alig fog csökkenni, a paksi beruházás pedig nem fog beleférni a jelenlegi folyamatokba - ez derül ki a Költségvetés Felelősségi Intézet kedden bemutatott technikai kivetítéséből.
Nem véletlenül magabiztos a kormány az idei költségvetést illetően. Saját friss - eddig nem reklámozott - várakozása szerint is könnyedén teljesülhet a kitűzött hiánycél, pedig időközben számos váratlan kiadási tétel jelentkezett. Azért lehet most kényelmes helyzetben, mert a kedvező konjunktúrának és a gazdaság kifehérítését célzó intézkedéseknek köszönhetően ömlenek a büdzsébe a bevételek.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
